2013. szeptember 8., vasárnap

9.rész

 Halihóó!:D Na milyen a suli?:D Uhh nekem tetszik az új sulim eltekintve, hogy egy héten három darab 8 órám is van, de nem ez a lényeg. Szóval Aprillel, majd hétvégente tudunk új részt hozni amiért remélem nem vagytok csalódottak, de nekem például 1 óra kell ahhoz, hogy haza érjek, vagy épp bent legyek a suliban. Tényleg sajnáljuk, de fontos számunkra a tanulás és szerintem ti is jobban ráértek új részeket olvasni hétvégén, mint hétköznap. Mivel későn hoztam az új részt ezért kicsit hosszabb lett ami remélem nem gond!;) Még egy valami amit szeretnénk mondani Aprillel: nem tudjuk miért, de most már csak 5 darab rendszeres olvasónk van. Ezt nagyon sajnáljuk és fogalmunk sincs, hogy miért döntött úgy az illető, hogy leiratkozik. Kérlek írjátok le komiban, hogy min változtassunk! Várjuk a pipákat, hozzászólásokat és az újabb feliratkozókat is!:))

Rose X


Rose szemszöge

 Eljött a buli napja. Fogalmam sem volt, hogy mit vegyek föl, de végül nagy nehezen kiválasztottam egy ruhát. Sima fekete színű és comb középig ér, ehhez még társult a fekete teli talpú cipőm. Lisa még az előző nap megkért, hogy menjek át segíteni a buli előtt, ha jó nekem, én meg szívesen mondtam igent a kérésére.
 Fél hétre már ott voltam és a kaja kipakolásnál segítettem Mattnek, Lisa még fönt készülődött. A piákat is kipakoltuk mire Lisa leért.
 Szépen lassan a vendégek is megérkeztek és a buli is hamar beindult. Sok ismeretlen volt, de voltak köztük ismerősök is, inkább velük voltam.
 Számomra nagyon gáz volt, én voltam a legkisebb, de ahogy láttam ez másokat nem zavart, főleg Mattet, folyton rajtam lógott és ha elhagytam a társaságot, vagy velem, vagy pár perc múlva újra ott termet mellettem. Idegesített!
 - Bocsi, mindjárt jövök! - kértem bocsánatot az egyik lánytól, mivel Matt felénk tartott.
 - Semmi. - legyintett egyet a kezével.
 A konyhába mentem. Elő kerestem a poharamat és közben Mattet kerestem a szemem sarkából, hogy merre induljak, majd. Az egyik sráccal beszélgetett valamit nagyon magyarázott neki, a srác - aki néger volt - csak bólogatott és egy két megjegyzése volt az adott témához. Mikor sikeresen megtaláltam a poharamat a csaphoz mentem tölteni magamnak. Tudom buliban vagyok, de emlékezni akarok mindenre, nem akarok úgy járni, mint April. A csapot megnyitva a poharamat a folyó víz alá helyeztem.
 - Mit iszol? - csúszott a derekamra két kéz.
 - Vizet. - zártam el és megfordultam a karjai között. A poharat letéve kezeit lesöpörtem magamról és a pult másik részéhez dőltem.
 - Miért? Ugye tudod, hogy buliban vagy! - jött ismét a személyes szférámba.
 - Igen, de én hosszabb beszámolót akarok tartani, mint a barátnőm. - magyarázkodtam és bele ittam a vízbe.
 Matt megvillantotta a mosolyát és a kezeit a derekam mellé támasztotta, így közelített egyre jobban. Éreztem rajta, hogy már ivott, de nem kicsit, én mégis hagytam magamat, hisz már régóta várok a csókja ízére. Már majdnem megízlelhettem ajkait amikor egy bizonyos személy zavart meg minket.
 - Matt? - hallottam Lola hangját.
 Loláról csak annyit kel tudni, hogy Matt-tel úgy ötször jöttek össze még jó régen és azóta is ráhajt.
 - Oh hát itt vagy! Gyere táncolni! - húzta el előlem.
 - Bocsi. - Matt tátogott nekem.
 Lehajtottam a fejemet és egy 'basszust' kiejtve Lolára nem éppen szép kifejezéseket gyűjtöttem össze a gondolataimban.
 - Rose?! - Matt haverja hozta rám a frászt.
 - Ahj Istenem! Ezt muszáj volt? - kaptam fel a fejemet és a kezemet a mellkasomhoz.
 - Bocs, nem jössz táncolni? - nyújtotta felém a kezét.
 - Nem kösz. - ráztam a fejemet jobbra-balra.
 - Pedig kénytelen vagy! - fogta meg a kezemet és a tömeg felé húzott.
 - Mi-miért? - próbáltam kiszabadulni a szorításából.
 - Mert most mindenki táncol. - magyarázkodott.
 És igen, ahogy egyre közelebb értünk láttam, hogy egy kör alakult ki és a közepén pedig két ember táncolt, pontosabban Matt és Lola. Lola úgy rázta magát Mattnek, hogy még Miley Cyrus is megirigyelhette volna a VMA előadása után, szinte hányni lett volna kedvem, borzalmas volt nézni! A számnak hamarosan vége lett  és egy újabb páros jelent meg a kör közepén. Szerencsére én nem kerültem sorra jó sokáig, de egyszer Matt haverja behúzott a kör közepére.
 -Mit csinálsz? Én tuti nem fogok táncolni! - ráztam a fejemet.
 - De hogy nem! - értünk a kör közepére.
 A srác - akinek amúgy fogalmam sincs mi a neve - táncolni kezdett és a kör szélén lévő emberek pedig biztatni kezdtek.
 - Nem én nem táncolok! - mentem vissza a helyemre, de nem engedtek vissza.
 Egy nagy sóhajtás kíséretében megfordultam és a röhögés közben valami tánc féleséget kezdtem el. Mindenki huhogni, vagy éppen fütyülni kezdtek, ezen csak még jobban nevettem és a táncot abbahagyva, a hasamat kezdtem fogni a röhögéstől. A 'párom' oda táncikált hozzám és biztatni kezdett, hogy táncoljak, végül nagyjából összeszedtem magamat és valamit produkáltunk a tánc téren.
 Amikor a számnak vége lett visszaindultam a helyemre, de valaki visszarántott.
 - Héj, én már táncoltam és ennyi bőven elég volt! - fordított magával szembe.
 - De velem még nem táncoltál! - magyarázkodott.
 - Az nem baj. - vontam meg a vállamat.
 - De baj! - húzott ismét a kör közepére.
 Végül Mattel is táncoltam, de nem úgy mint Lolával, mi inkább elvicceltük az egészet és táncra nem hasonlító mozdulatokat csináltunk. Mindenki nevetni kezdett rajtunk persze mi is magunkon, de legalább valamit csináltunk. Lola féltékeny pillantásait élvezet volt látni. Hamarosan a többiek is utánozni kezdtek minket és így mindenki a tánc parkett közepén volt. Matt egy idő után eltűnt mellőlem. Keresni kezdtem mindenhol és amikor láttam, hogy Lolával smárolnak a teraszon, akkor minden kedvem elment a bulitól. Tudtam, hogy nem kellet volna vissza jönnöm és reménykedni abban, hogy valami lehessen közöttünk. Mielőtt könnyek gyűltek volna a szemeimbe a kijárat felé vettem az irány.
 - Rose. - rántott vissza Matt haverja.
 - Bocs, de mennem kell. - fordítottam neki hátat.
 - Biztos, hogy nem Matt csókolta meg! - kiabált utánam.
 Nem törődtem vele, kimentem a házból és elhagytam a buli helyszínét.
***
 Másnap mikor fel keltem irtóra fájni kezdett a fejem. Lementem fájdalom csillapítóért és egy pohár vízért is. Sajnos a tegnapi buliból mindenre emlékszem. Miután tegnap elmentem onnan, még a sarki kocsmát is letámadtam a felejtés reményében, de semmi haszna nem volt. Szinte beleégett az emlékezetembe az a pillanat. Nagyon fájt, hisz előtte még velem akart smárolni, biztos az a sok ital, azért akarhatott tőlem bármit is.
 Nem baj, holnap már úgy is Londonban leszek ahol elfelejthettem Mattet egy örök életre, bár lehet hogy eleinte fájdalmas lesz Aprilt és Niallt látni ahogy boldogan el vannak, de valahogy átvészelem majd azt az időszakot.
 A mai napon mindenkit meglátogattam, a mamáékat, régi barátaimat, minden féle rokonokat a közelben és persze a nap végét anyával töltöttem. Mind a ketten pakolni kezdtünk az éjszakai  utazásra. Igaz én nem pakoltam ki csak pár emlék tárgyat raktam el a táskámba és a kajákat pakoltam amiket kiviszek az új otthonomba. A tesómék megérkeztek a házunk elé és először engem vittek ki a reptérre ahol egy hosszú búcsúzkodás után elváltunk és én felszálltam a repülőre.

 Reggel mikor megérkeztem a reptérre, már jött is egy SMS, hogy 'itt várlak a parkoló végében Niall x'. A csomagomat átvéve már indultam is a parkolóba. A fekete kocsit egyből megtaláltam a tekintettemmel és felé indultam. Mikor már közel voltam a kocsihoz Niall kiszállt és az ölelkezés után elvette tőlem a bőröndömet, amit a csomagtartóba helyezett. Gyorsan beszálltunk a kocsiba és már indultunk is a házunkhoz.
 - És milyen volt Magyarországon? - kérdezte meg tőlem.
 - Hát eleinte jó volt látni anyát meg a családot, de utána jó szar lett. Tökre örülök, hogy újra itt vagyok! - válaszoltam tömören.
 - Miért? Mégis mi történt? - egy pillanatra rám nézett.
 - April mondta, hogy buliba megyek? - néztem rá és ő csak bólogatott, de közben az utat figyelte. - Hát a buliban az egyik helyes sráccal majdnem csókolóztam, de egy lány megzavart minket, szóval nem jött össze, végül a srácnak sikerült csak nem velem. - húztam el a szám szélét az emlékre.
 - Ennyire fontos lenne számodra az a fiú? - egy perc néma csend után kérdezett újra.
 - Már nagyon régóta tetszik és végre volt egy esélyem amit tönkre tettek, pedig majdnem sikerült. De nektek milyen volt a buli? - tereltem a témát.
 - Fú nagyon jó volt! - nevetett fel.
 - De jó nektek! - csúszott ki a számból.
 - Nyugi! Hamarosan itt lesz a szülinapom akkor majd részt vehetsz egy igazi bulin! - mosolygott rám.
 - Uh tényleg! Jaj már tudom mit adok neked! - örültem meg.
 - Na és mit? - kíváncsiskódott.
 - Az titok! - vágtam rá.
 Az út hátra levő részében szinte csak az ő szája járt. Mesélt a napokról, hogy miket csináltak Aprillel és persze még a buliról is mesélt amin én csak szinte nevetni tudtam.
 - Nem fájt a vállad másnap? - kérdeztem tőle mikor a partiról mesélt.
 - Nem miért? - furcsán nézett rám.
 - Akkor úgy kérdezem, hogy April mennyiszer ment neked?
 Ezen nevetni kezdett mikor leesett neki.
 Pár perc múlva már a ház előtt is voltunk. Újra boldog voltam és csak most éreztem igazán, hogy otthon vagyok.

1 megjegyzés:

  1. Sziasztok blogon egy kis meglepetés :)
    http://dreamcometruefor.blogspot.hu/p/dij.html

    VálaszTörlés