2013. szeptember 2., hétfő

8.rész

Sziasztok! Elkezdődött az iskola, ezzel együtt meghoztam a 8.részt. Remélem tetszeni fog! A kommenteket az előző részhez, nagyon köszönjük, egyszerűen csodálatosak vagytok!♥ El sem tudjátok képzelni mekkora örömöt okoztatok nekünk vele. De nem is húzom tovább az időt, jó olvasást!:)

Ui.: Ez most egy kivételes alkalom, mert nagy valószínűséggel hétköznap már nem fogok tudni részeket hozni, a suli miatt. Remélem megértitek.
April xxx

April szemszöge:

 Két nap telt el a buli óta, de még ez is kevésnek bizonyult arra, hogy ki pihenjem a fáradalmait. Ezt az is bizonyítja, hogy ma reggel jóformán öt percembe telt mire levonszoltam magam ajtót nyitni, ugyanis csengettek.
- A p*csába már, hogy szinte hajnalban kell nyomkodni az a rohad csengőt. - mormogtam az orrom alatt miközben a kulcsot kerestem. Elfordítottam a zárban és mikor megláttam, hogy ki is van az ajtó túloldalán egyből kinyíltak a szemeim.
- Jó reggelt! - lépett be Niall az ajtón. - Hoztam neked reggelit. - nyújtott át egy  papírzacskót amiben még meleg péksüti rejtőzött.
- Köszönöm. - mosolyodtam el a kedves gesztusán majd a konyha felé indultunk.
- Egyébként aranyos a felsőd. - mondta én pedig hirtelen megálltam, hogy megvizsgálhassam mi is van rajtam. Bár ne tettem volna. Egy fehér ujjatlan felsőt viseltem, ezzel még nem is lett volna semmi gond, de az elején egy hatalmas I♥1D felirat díszelgett. Szerettem ez a felsőt, hiszen Rosetól kaptam az egyik szülinapomra, de ebben a helyzetben kicsit cikinek bizonyult. Főleg, hogy nem csak az elejét borította minta. A hátulján fel volt sorolva a fiúk neve, és Niallé persze kitűnt a többi közül a mellette lévő hatalmas szívecskétől.
- Ez az hivatalos fan clubbotok pólója. - próbáltam oldani a feszült hangulatot, ami sikerült is mert Niall elnevette magát, és ezután a reggel további része is jó hangulatban telt.
- Van mára valami programod? - osont a hátam mögé miközben mosogattam.
- Úgy terveztem, hogy gubbasztok a tv előtt jó pár zacskó gumicukorral. - fordultam meg, hogy a szemébe nézhessek.
- Klassz, akkor elviszlek várost nézni. - jelentette ki semmibe véve az én szuper programomat.
- Héé, és mi lesz a gumicukorral? - biggyesztettem le a számat.
- Megígérem, hogy nem fogsz gumicukor nélkül maradni. - tette szívére a kezét ami szépen lassan az én derekamra csúszott ő pedig minden pillanatban közelebb került hozzám. Tudtam mire készül, de én nem akartam. Még nem, ezért gyorsan kikaptam a jobb kezemet a mosogatóból, és Niall orrára kentem a habot. Nem erre számított, de jót nevetett rajta, én pedig megkönnyebbültem.
 Miután végeztem a mosogatással a szobámba rohantam rendbe szedni magamat, Niall pedig a tv-n kezdett ügyködni valamit, mert bevallása szerint pocsékul van beállítva, nem elég éles a kép.
A ruháim között keresgélve olyan összeállítást próbáltam keresni ami kényelmes és elegáns is egyben, végül meg is találtam. Kivételesen jó idő volt, ezért nem kellet nagyon beöltözni, elég volt egy lenge nyári szett is. 

- Gyönyörű vagy mint mindig. - jegyezte meg Niall mikor a nappaliba értem arcomra pedig egyből pír szökött.
- Köszönöm. - mosolyogtam rá, de teljesen zavarba hozott.
- Mehetünk? - állt fel a kanapéról, és az ajtó felé indult miközben kapucni alá rejtette haját, gyönyörű kék szemeit pedig napszemüveg mögé. Gondolom erre azért volt szükség, hogy ne ismerjék fel őt.
- Persze. - indultam én is utána.
A kapun kilépve gyalog indultunk el, mivel autóval képtelenség bejutni London központjába, ott csak buszok és taxik közlekednek.
Első állomásunk a London Eye-hoz vezetett, amit ámulattal bámultam legalább két percig, majd gondosan meg is örökítettem a telefonommal, a kép pedig egyből ment Instagramra. Nem, nem vagyok kocka.
- Szeretnél rá felmenni? - nézett Niall a szemembe.
- Tériszonyom van. - világosítottam fel.
- Akkor menjünk tovább. - mosolygott, de mielőtt elindultunk volna valami olyan dolog történt ami teljesen váratlanul ért. Rákulcsolta kezét az enyémre mire én akaratlanul is elmosolyodtam. Ezt követően a Big Benhez mentünk. 

- Úúú álljunk meg, innen is kell egy képet csinálnom! - mondtam a jól begyakorolt mondatot körülbelül ötödszörre. Niallnek biztos elege van már abból hogy szinte minden lépésem után lefényképezek valamit, de az ő ötlete volt a városnézés.

Este
 Fáradtan estünk haza, egy csomó gumicukorral még több képpel és megannyi élménnyel gazdagodva. Jó, Niallnek biztos nem volt akkora élmény, hiszen biztos most látta századjára a várost, de nekem örök emlék marad. Főleg, hogy csodálatos idegenvezetőm volt. Persze a városnézés után a vacsora sem maradhatott el, megtámadtuk a Nando's-t és szinte felfaltuk az egész étlapot. Egy új személyes rekordot is megdöntöttem, ugyanis majdnem annyit ettem mint Niall, de azért rám fér még egy kis edzés ha le akarom őt győzni.
- Akkor essünk még neki a gumicukornak. - bontott ki egy csomag Haribot és lehuppant mellém a kanapéra felém nyújtva a zacskót. Közelebb hajoltam, hogy jobban szemügyre vehessem a tartalmát. Egyből megakadt a szemem egy szív formájú kis cukron, amit gondolkozás nélkül kivettem és Niall felé nyújtottam. Mosolyogva elfogadta és már el is tüntette, majd ő is szív után kezdett keresgélni, így én is kaptam egyet.
- Csodálatos volt ez a nap. - nézett fel rám mikor elpusztítottuk az összes gumicukrot.
- Szerintem is. - vesztem el gyönyörű kék szemeiben és ismét abban a helyzetben találtam magunkat mint reggel. Már csak pár milliméter választott el minket egymástól, és akkor elkapott egy most vagy soha érzés. Nem is lett volna már visszaút, mert éreztem ahogy puha ajkai az enyéimre tapadnak és lágy puszit lehel rájuk, ami végül rendes csókká nőtte ki magát, közben pedig furcsa dolgot éreztem a gyomromban. Pillangók ti vagytok? 

4 megjegyzés: