14. rész

Sziasztok! Meghoztam a rész, remélem tetszeni fog! Jó olvasást és boldog Halloweent!☻

April xxx

April szemszöge

 A buli fáradalmainak kipihenése kemény három napba tellett, de ma reggel végre úgy ültünk asztalhoz, hogy nem nyomott félmosolyokat és fáradt pillantásokat vettetünk egymás felé. De a nap nem csak ettől volt különleges, hanem valami egészen mástól. Igen, köze van Niallhöz, nagyon is!
 A reggelünk eléggé átlagos volt, miután jól bekajáltunk és közös erővel elmosogattunk, a kanapéra huppanva kezdtünk magazinokat lapozgatni Roseal.
Igazából meg sem néztem milyen újságot tatok a kezemben, csak véletlenszerűen kaptam föl, de az első pár oldal után nagyon furcsának bizonyult. Tele volt One Directionnel foglakozó cikkekkel, ez idáig rendben is volt, mint ahogy az is, hogy a cikkek mellől elengedhetetlen dolog a képi illusztráció. Ez még mindig oké, de a bökkenő csak ez után következett, hiszen a képeken az öt helyett csak négy banda tag szerepelt. Ott volt Louis, Liam, Zayn és Niall, de Harry valamilyen úton módon szó szerint kivágásra került a fotókról.
Szemem először az asztalon heverő ollóra majd Rosera szegeződött.
- Mit műveltél? - nevettem föl hangosan.
- Hát..izé..olyan sexy volt, ezért úgy gondoltam, hogy a gardróbba ragasztva jobb helye lesz. - kezdett vörösödni a barátnőm.
- Beteg vagy! - mondtam a nevetéstől kicsordult könnyeimmel küszködve.

- Szép jó reggelt lányok! - jött be Niall a közös ajtón, én pedig ezzel egy időben lezuhantam a földre. Egyszerűen nem bírtam leküzdeni a röhögőgörcsöt.
- Na ki a beteg? - hallottam Rose hangját, majd a lépteit ahogy egyre följebb halad a lépcsőn.
Úgy öt perc után végre összeszedtem magam és a kanapéra fölmászva Niallel találtam szembe magam.
- Megkérdezném, hogy min nevettél annyira, de valószínűleg nem bírnád elmesélni és megint a földön fetrengenél. - villantottam meg gyönyörű mosolyát.
- Igen az lehet. - mosolyogtam vissza én is.
- Figyelj. - fogta meg a kezem miután rám szegezte tekintetét. - Igazából azért jöttem mert mondani szeretnék valamit. - folytatta.
- Valami baj van? - ijedtem meg.
- Nem, dehogy. Csak elutazom pár napra...
- Ohh. - szakítottam félbe miközben szomorúan lógatni kezdtem a fejem.
- És szeretném ha velem jönnél! - emelte fel fejemet, hogy ismét egymás szemébe tudjunk nézni. - Na mit szólsz, velem jössz? - kérdezte
- Persze. - válaszoltam széles mosollyal a számon majd egy csókkal fejeztem ki mennyire boldog vagyok. - Amúgy hova megyünk? - érdeklődtem.
- Az meglepetés. - nyomott egy puszit a homlokomra. - De pakolj be meleg ruhákat.
- Hű milyen titokzatos valaki. - simítottam meg a karját, ő pedig csak mosolygott.
Niallel még beszélgettünk egy darabig, de aztán el kellett rohannia, én pedig szinte szárnyaltam a boldogságtól.
- Rosee! - kiabáltam, miközben berontottam a barátnőm szobájába. - Képzeld Niallel elutazunk! - öleltem át.
- Mikor, és hova? - akarta tudni egyből a részleteket.
- Holnap, azt pedig nem árulja el, hogy hova. - válaszoltam.
- Holnap? - kerekedtek ki a szemei. - Akkor nyomás pakolni! Gyere már! - ragadta meg a kezem és egészen a szobámig el sem engedte ahol az első dolga az volt, hogy bebújt a gardrób szekrénybe és keresélni kezdett.
- Ez a sexy bikini már mehet is a bőröndbe. - mosolygott sunyi majd hozzám vágta az említett darabot.
- Azt mondta meleg ruhákat pakoljak be. - nevettem el magam.
- April drága! Ez egy alap kellék, mindig jól jön. - világosított fel.
- Ha te mondod, biztos úgy van. - mondtam miközben előkerestem a bőröndömet.
Rose teljesen a maga irányítása alá helyezte a pakolást és csak akkor tudtam pár értelmes holmit belehelyezni a bőröndbe mikor éppen nem figyelt. Az egésznek a vége pedig az lett, hogy nem lehetett becsukni az egyébként jókora bőröndöt.
- Én megmondtam, hogy nem kell annyi pulcsi. - kezdett rá Rose.
- Igazad van, ha magamra húzom az összes csöcskidobós falatnyi ruhát talán nem fogok fázni.
- Ne pattogj már ezen annyit, meglátod jól jönnek majd azok! Inkább ülj rá amíg becsukom. - mutogatott a teletömött bőrönd felé.
Hosszú huzavona után végül sikerült lezárni a bőröndöt, én pedig azon kezdtem gondolkodni, hogy visszafelé ezt, hogyan fogom megismételni. De ott lesz Niall, biztosan ráül majd, más választása nem nagyon lesz. Legalább jót nevetünk majd.
- Köszönöm a segítséget. - hálálkodtam Rosenak már a konyhában egy csésze forró tea mellett.
- Bármikor. - mosolygott.
- Egyébként, nagy baj lenne ha itt hagynám a kutyát? - néztem az épp besomfordáló kisállatra. - Nem hiszem, hogy élvezné ha kiszakítanám a megszokott környezetéből. - meresztettem bociszemeket.
- Dehogy lenne baj! Én majd gondját viselem, jól megleszünk. - mondta Rose.
- Ez sokat jelent. Nagyon köszönöm! - öleltem át amit viszonzott.

Másnap

 Reggel hat órakor szinte kipattant a szemem és nem is bírtam már vissza aludni. Úgy döntöttem, ha már az alvás nem megy akkor el kezdek készülődni. Miután végeztem a fürdőben, kiválasztottam egy utazásra megfelelő ruhát végül egy nagyon alap sminket vittem föl az arcomra. Elsőként a kutyát etettem meg majd én is bekaptam pár falatot végül Niallnek is gyártottam pár szendvicset az útra, mert több mint valószínű, hogy éhes lesz. Időközben Rose is lecammogott szétaludt fejjel, és hálás pillantásokat vetett felém mikor a kezébe nyomtam egy csésze forró kávét.

Később

- Aztán vigyázz az én bolond barátnőmre, mert ha nem gondok lesznek! - mutogatta izomzatát Rose Niallnek.
- Vigyázok rá, megígérem! - nyomott egy puszit Niall az arcomra.
- Ajánlom is! - nevetett Rose.
- De te is vigyázz ám magadra! - öltem meg Roset.
- Óhh én mindig vigyázok. - viszonyozta az ölelést.
Hosszas búcsúzkodás után Niall már éppen azon volt, hogy elfordítja a kocsikulcsot és a gázra tapos, de hirtelen egy váratlan vendéget pillantottunk meg.
- Niall, tesóm! - hajolt be Harry az ablakon amit Niall időközben lehúzott, ezután lepacsiztak. - Szia Amanda! - nézett rám Harry.
- April. - Javítottam ki. - De amúgy szia. - mosolyogtam.
- Ja tényleg. - adott igazat. - Látom épp elmentek, pedig jó lett volna dumálni Niall. - tört le egy kicsit.
- Igen és eléggé sietünk, de ott van Rose ő szívesen meghallgat. - Rázta le Niall Harryt és már el is hajtott a kocsival.
- Még most sem árulod el hova megyünk? - próbáltam faggatózni.
- A repülőtérre. - mosolygott.
- De vicces ma valaki! - tettem egyik kezemet a combjára, amit az út további részén el sem mozdítottam onnan. 

A repülőtérre érkezve Niallből sehogy sem tudtam kihúzni a járat számot és mikor a csomagokat adta föl nemes egyszerűséggel magamra hagyott, nehogy véletlenül megtudjam hová is megyünk. Miután letudtuk a formaságokat (átvilágítás, útlevél/személyi ellenőrzés) kis várakozás után végre egy hosszú csövön áthaladva felszállhattunk a repülőre. - Gondolom az ablak mellé szeretnél ülni. - engedett előre Niall.
- Igen. - mosolyogtam és elfoglaltam a belső helyet Niall pedig leült mellém.
 A gép szépen lassan megtelt és felszálláshoz készülődtünk. Már a biztonsági övek is be voltak kapcsolva mikor megszólalt egy női hang:
- Üdvözöljük kedves utasainkat Norvégiába tartó járatunkon...